|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 10 találat | lapozás: 1-10 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Vakon Zsolt 2009. január 7.Tavalyig az egyes katolikus plébániák többsége – Nagyváradon tíz van belőlük – úgynevezett plébániai értesítőkön keresztül is kapcsolatot tartott a hívekkel. Karácsonytól annyiban változott a helyzet, hogy a nagyváradi magyar anyanyelvű katolikusok számára a Katolikus Várad című periodika egységesen vállalja fel mindazt, ami addig az egyes plébániai értesítők feladata volt. A próbaszám megjelenése alkalmával Vakon Zsolt váradolaszi káplán, az új kiadvány főszerkesztője elmondta, az új lap kiadója a székesegyházi plébániáé. Fodor József nagyprépost, általános püspöki elnök, plébános az ötletgazda és a lap felelős szerkesztője is egyben. Ő jegyzi a karácsonyi próbaszám vezércikkét. /Tüzes Bálint: Új katolikus kiadvány. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 7./2009. február 13.Karácsonykor vehették kézbe a nagyváradi római katolikus hívek a nekik szóló, Katolikus Várad nevű folyóiratot. Az újság a tíz nagyváradi római katolikus plébánia összefogásával jött létre, és elsősorban a hívekhez szól. A lap főszerkesztője Vakon Zsolt olaszi káplán lett, aki a gyulafehérvári teológián a kispapok lapját szerkesztette, így van tapasztalata e téren, hangsúlyozta a vikárius. A laphoz a templomokban juthatnak hozzá a hívek. A 2000 példányban, havonta megjelenő újságban helyet kapnak a váradi plébániák hírei, szentelések, esküvők, temetések és keresztelések időpontja, ugyanakkor statisztikai adatok éppúgy olvashatók benne, mint katekétikai írások, vagy kisebbeknek szóló olvasmányok. A februári számban Fodor József írt a közelmúltban nyugdíjazott Tempfli József megyéspüspökről. /Fried Noémi Lujza: Lapjuk van a váradi katolikusoknak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./2009. október 27.A gazdasági válság áldozataivá váltak az erdélyi magyar történelmi egyházak is. Több egyházmegyében le kellett építeni az alkalmazottakat, máshol csaknem felére csökkentek az egyházi ingatlanok bérbeadásából befolyó összegek. Egyes erdélyi és partiumi magyar egyházaknak nincs pénzük a harangozók bérére Szatmár megyében a művelődési és vallásügyi minisztérium helyett évek óta a megyei önkormányzat állja saját költségvetéséből a világi személyzet egy részének bérét. Csehi Árpád Szabolcs megyei tanácselnök idén már többször kezdeményezte a kérdés rendezését, Bukarestben járt, de nem kapott választ. A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye egyelőre hiánytalanul megkapta a világi alkalmazottak bérezéséhez szükséges pénzalapot a Bihar Megyei Tanácstól. „Igyekszünk csökkenteni kiadásainkat, és jobban odafigyelünk a kiadásainkra” – nyilatkozta Vakon Zsolt püspöki titkár. A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében a kisegítő személyzet egy részétől meg kellett válni. A Temesvári Római Katolikus Egyházmegyében még ki tudták utalni a fizetéseket. Az erdélyi és partiumi protestáns egyházak is hasonlóan gazdasági gondokkal küzdenek. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület jó ideje nem kapja meg a bérek biztosításához szükséges összeget. Nagy Sándor, a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperese elmondta, a pénzügyi gondok miatt tavasszal 70 világi alkalmazott, nagyrészt harangozó bérét kényszerültek felfüggeszteni. /Végh Balázs: Az erdélyi és partiumi történelmi vallási intézményeket is sújtja a gazdasági válság. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./2014. június 4.Az űrlap aljaAz Egyesült Államokban misézett a váradi püspök Hivatalos főpásztori látogatáson vesz részt az Amerikai Egyesült Államokbeli (USA) Passaic városban levő katolikus plébánián Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök, akit elkísért erre a pasztorációs útjára Vakon Zsolt püspökségi titkár is. A New York közelében levő, Passaicban található a Szent István királyunk nevét viselő plébánia, mely a környéken lakó magyarok hitéletét hivatott biztosítani, ennek a vezetője Vas László plébános, aki hét esztendő óta gyakorolja lelkészi küldetését ott. A Szent István plébánián azonban nem csupán a hitgyakorlat biztosított a környék magyar ajkú polgárainak, hanem az anyanyelv gyakorlása, a magyar közösség egybetartása is, illetve itt található egy, a fiatalok anyanyelvi oktatását biztosító szombati iskola. Vas László atya azonban nemcsak magyar, hanem angol nyelven is végzi papi teendőit a plébánián. A váradi megyés püspök amerikai látogatása alatt több programon vett eddig részt, így többek között találkozott a patersoni megyéspüspökkel, Arthur Serratellivel is. Június elsején Böcskei László misét celebrált a Szent István plébániatemplomban, majd találkozott a helyi magyar közösség tagjaival. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2014. július 18.Nyitottak a nagyvilág feléNagyvárad Csütörtökön délután Exc. Böcskei László megyés püspök megáldotta, illetve felavatta a katolikus egyházmegye által a Kanonok sor 13. szám alatt működtetett vallásturisztikai központot. Egy valós igényt kielégítő, ilyenszerű formában a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye életében újdonságnak számító kezdeményezés eredményeképpen az elmúlt csütörtök délután négynyelvű (magyar, román, német és angol) ismeretterjesztő anyagokkal rendelkező vallásturisztikai központot avattak a Kanonok sor 13. szám alatt, szemben a Bazilika oldalsó bejáratával, nem titkoltan pasztorális szándékkal is. A nyitóünnepségen Exc. Böcskei László megyés püspök felidézte, hogy két tényező, egy külső és egy belső hatására döntöttek így. Egyfelől naponta lehet tapasztalni, hogy turisták tucatjai látogatják a Székesegyházat, akik talán nincsenek is tisztában azzal, hogy Várad területén egyéb egyházi építészeti remekművek, értékhordozók is megcsodálhatóak, másrészt pedig egy belső igény is megmutatkozott arra, hogy ezen kincsek üzenetét és kisugárzását, melyeknek közösségként őrzői vagyunk, másokkal is megosszuk. Úgy fogalmazott a főpásztor: nyitni szeretnének tehát az igazi értékeket kereső világ felé, helyes tájékoztatást akarnak nyújtani mindazok számára, akik érdeklődnek aziránt, amit elődeink a művészet, a kultúra, a nevelés és a vallásosság megélése területén létrehoztak. Hozzátette: egy másik céljuknak tekintik ugyanakkor a jövőbe mutatást is, hiszen fontos, hogy az általunk közösségként képviselt értékrendeket ne csak mint valami múzeum tárgyakat őrizgessük, hanem mivel aktuálisnak tartjuk ezeket napjainkban is, illetve a magunkénak valljuk, próbáljuk gyarapítani is, örökségként továbbadni mi is az utókornak. Kiterjesztik Lakatos Balla Attila, az iroda koordinátora, felelőse szerint Nagyvárad azért van szükség a központ működtetésére, mivel Nagyvárad turisztikai szempontból a tranzitforgalom célpont, vagyis számításaik szerint évente körülbelül 45-50 ezer olyan turista áll meg néhány perc, óra erejéig a városban, akik nem szerepelnek a statisztikai nyilvántartásokban, és ezeknek 99,99 százaléka meglátogatja a Székesegyházat is. Váradnak azonban hallatlanul gazdag a katolikus kulturális öröksége, ezért valamilyen módszer kellett kitalálni annak érdekében, hogy ezeket az érdeklődőket rá lehessen venni arra, hogy behatóbban tanulmányozzák, megismerjék ezt. Arra hívta fel a figyelmet: rövid távon a Székesegyházat és környékét „rendezik” idegenforgalmi szempontból, melynek érdekében szívesen együttműködnek turisztikai operátorokkal, szolgáltatókkal. Egy-három éven belül kiterjesztenék felületüket az egész városra, hogy minél több időt töltsenek itt a turisták, és minél több objektumot látogassanak meg, hosszú távon pedig az egész egyházmegye területére kibővítenék ezt. Honlap Csorba Sándor irattáros arról beszélt, hogy két nyelvű honlapot (tourinfo.varad.org) is indítottak, melynek egyszerű, de elegáns dizájnja Vakon Zsolt püspöki titkárnak köszönhető. Az oldal tulajdonképpen őt főmenüt tartalmaz (bemutatkozás, látnivalók, szolgáltatások, események és kapcsolat), melyekre kattantva szöveges, képes vagy videoanyagokat tartalmazó főoszlopok érhetőek el. Az iroda hétfőtől-péntekig 8-16 óra között tart nyitva, szombatonként pedig a Székesegyházban van szolgálat. Ciucur Losonczi Antonius, erdon.ro 2015. november 14.Magyaros gólyabál a Szent LászlóbanNovember 12-én, csütörtökön délután magyaros gólyabált tartottak a váradi Szent László Római Katolikus Gimnáziumban. Táncból és jókedvből nem volt hiány. Magyaros népi motívumokkal, zenével és tánccal tarkított gólyabált tartottak a Szent László Római Katolikus Gimnáziumban november 12-én, csütörtökön délután. A szervezők – a X. A, B és C osztályok Kele Tünde, Kovács Márta és Catona Valeria osztályfőnökök vezetésével – idén is kitettek magukért mind a témát, mind a kivitelezést tekintve. A gólyabált a szervező osztályok néptánca nyitotta meg, majd Vakon Zsolt püspöki titkár szólt pár szót a jelenlevőkhöz, ezt követően pedig az est főszereplői, a kilencedikes gólyapárok is a színpadra léptek és bemutatkoztak a nézőknek: a Pénzes közből Pál Izabella és Dávid Erik érkezett (IX. A – közgazdaságtan szakosztály), a Templom sorról Majoros András és Kiss Szilvia (IX. B – humán-teológia), a Molnár tanyáról Barabás Boglárka és Jakab Elek Yastin (IX. C – turisztika és közélelmezés), a Fakanál dűlőről pedig Gergely Gergő és Erdődi Evelin (IX. D – szakács képzés). A gólyapárok mellett a kilencedikes osztályok egy osztálylogót is kellett készítsenek őszi terményekből, valamint egy osztályindulót is írtak, ezeket a bálon be is mutatták. Feladatok Ezt követően a feladatok során a gólyapárok már csak saját ügyességükre, leleményességükre, tudásukra és kreativitásukra számíthattak. Az egyik feladatban például a lányok tengerit morzsoltak, míg a fiúk tengeri csutkából tornyot építettek, egy másik próba során pedig megadott szavak – például stelázsi, ipam, lájbli, kovártély, firhang, bokály, köpülő, véka, pruszlik – felhasználásával verset kellett írjanak. A szószüret feladatnál a lányok egy fakanállal kellett kipukkasszák a lábosfedőkhöz erősített lufikat, amelyekben különböző szavakat rejtettek el a szervezők. A feladat második részeként ezeket a szavakat (hokedli, gang, dűlő, guzsaly, pendely, suba szín stb.) kellett értelmezzék, hogy mit is jelentenek. A konyhai tudásukról is számot adhattak a diákok: a gólyalányok majonézt kevertek, míg a fiúk tojásfehérjét vertek fel. Végezetül az utolsó próbán a lányok csujogattak, a fiúk legényest táncoltak. Természetesen idén sem maradhatott el a gólyák eskütétele, a gólyatanárok felavatása és a tombolahúzás. P. Nagy Noémi erdon.ro 2016. április 11.Egyházmegyei zarándoklat és kiállítás a székesegyházbanA Szent György székesegyházat az 1803. húsvétját követő héten konszekráló Kőszeghy László csanádi püspök úgy határozott, hogy a dóm búcsúját a fehérvasárnap utáni szombaton tartsák. Tisztelve ezt a hagyományt, egyházmegyénk papsága és a hívek népes csoportja idén április 9-én, szombaton zarándokolt a székesegyházhoz, hogy a Főpásztorral közös szentmisén vegyen részt. Az idei ünnepi liturgiát Excellenciás Roos Márton püspök meghívására Excellenciás Böcskei László nagyváradi főpásztor celebrálta, akit ft. Vakon Zsolt püspöki titkár, valamint ministráns fiatalok egy csoportja is elkísért Temesvárra. Bevezetőjében nm. és ft. Roos Márton megyés püspök üdvözölte az egybegyűlteket, és kiemelte: az idei esztendőben több jeles évfordulót is ünnepel Temesvár, valamint az egyházmegye, többek között a székesegyház alapkőletételének 280. jubileumát. Szentbeszédében Excellenciás Böcskei László megyés püspök szentírási idézethez kapcsolódóan fejtette ki a templom, az egyház és a hívek közösségének fontosságát. – Templomot jöttünk ünnepelni. Az egyházmegye főtemplomát, amelynek a felépítését kétszáznyolcvan évvel ezelőtt kezdték el. A templom ünnepe alkalom a hálaadásra, a templom iránti ragaszkodásunk kifejezésére. Ilyenkor öröm és büszkeség tölti el mindazokat, akik átérzik e szent hely fontosságát, a hit gazdagságát és a remény szépségét. Ugyanakkor a felelősség és elköteleződés súlyát is átérzik, hiszen a templom drága örökség. A templom az a hely, ahol mindenki befogadásra talál, nincs kirekesztés, nincs megkülönböztetés, hiszen a ház Ura minden gyermekét egyformán szereti. Isten háza ugyanakkor nem csupán hideg falakból áll, hanem azokból az élő közösségekből, amelyeknek mi is a tagjai vagyunk. Mi is építőkövek vagyunk. Ezt fogalmazza meg találóan a Kövek zsoltára című költeményében Reményik Sándor: „Dobognak a beépített kövek. / Külön dobban meg minden kicsi kő, / És mégis, mégis egy ütemre vernek, / Egy óriási templom-dobbanással. / Isten, ha akarja, a köveket / Dobogtatja meg a szívek helyett.” Legyünk mi is templom-dobbanás a világban – zárta homíliáját a főcelebráns nagyváradi püspök. A székesegyház alapkőletételének 280. évfordulója alkalmából a Temesvári Püspökség kiállítással is tiszteleg a templomépítő elődök emléke előtt, amelyet Excellenciás Roos Márton nyitott meg. – A kiállítás festmények, képek, okmányok és értékes tárgyak által mutatja be a székesegyház történetét az alapkőletételtől az építési munkálatokon át a felszentelésig. Szemünk előtt feltárul egy korszak, megismerhetjük azokat a tisztségviselőket és személyiségeket, akik a dóm felépítésében jelentős szerepet játszottak, illetve figyelemre méltó alkotásokkal gazdagították a székesegyház belső berendezését – fogalmazott a temesvári Főpásztor. Az egyházi év folyamán, az elkövetkező hónapokban, több ünnep is alkalmat kínál arra, hogy a temesi, az aradi és a hegyvidéki főesperesség lelkipásztorai és a hívek közös zarándoklaton vegyenek részt. Sipos Enikő Nyugati Jelen (Arad) 2016. április 18.Kispapok látogattak NagyváradraMinden évben Húsvét negyedik vasárnapja elénk állítja a Jó Pásztor ikonját, aki ismeri juhait, nevükön szólítja, táplálja és vezeti őket. Ezen a vasárnapon, immár több mint ötven éve, a hivatások világnapját ünnepeljük. Minden alkalommal figyelmünk annak az imádságnak a fontosságára irányul, amelyben azt kérjük, hogy „az aratás ura küldjön munkásokat aratásába” (Lk 10,2). A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 2016. április 15-17. között hetedik alkalommal szervezte meg a Hivatások Hétvégéje címet viselő programot Nagyváradon. A találkozó az egyházmegye azon fiataljait célozza meg, akik a papi vagy a szerzetesi élet iránt érdeklődnek. A péntek este kezdődő program keretében a résztvevők hivatással kapcsolatos kérdéseire igyekezett válaszolni a gyulafehérvári szemináriumból érkező tizennyolc papnövendék. A Jó Pásztor Vasárnapját megelőző hétvégének idei újdonsága pontosan az volt, hogy a papnövendékek más-más egyházmegyékbe, ezek plébániáin tettek látogatást, egyrészt azzal a céllal, hogy betekintést nyerjenek a gyakorlati lelkipásztori életbe, másrászt pedig azzal a céllal, hogy jelenlétükkel tanúságot tegyenek hivatásukról, bátorítsák az életútjukat kereső fiatalokat arra, hogy számításba vegyék a megszentelt életforma vallalásának a lehetőségét is. Amint a nagyváradi főpásztor elmondotta lehet, hogy a kispapok jelenléte nem fog azonnal új hivatásokat eredményezni, de minden bizonnyal egyik-másik fiatal lelkében születnek majd kérdések, felkiáltójelként szolgál majd ez a rendhagyó jelenlét. A Nagyváradi Egyházmegyébe gyulafehérvári főegyházmegyés, illetve szatmári és temesvári egyházmegyés kispapok érkeztek – amint ők maguk mondották – az utazás fáradsága ellenére sok kiváncsiságot és örömet hozva magukkal. A péntek esti találkozón Böcskei László megyéspüspök is részt vett, megosztotta a vendégekkel és érdeklődő fiatalokkal a hivatással kapcsolatos gondolatait, örömét fejezte ki az idei kezdeményezés iránt, hogy más egyázmegyés kispapok látogathatnak el Nagyváradra és más plébániákra az egyházmegyében. Blanka Módi vincés nővér vezette a találkozót, amelynek fő célja az ismerkedés, bemutatkozás, és a hivatástörténet rövid bemutatása volt. A szervezésben részt vettek továbbá Vakon Zsolt ifjúsági referens, Szabó Ervin spirituális, valamint Kovács F. Zsolt püspökségi irodaigazgató, aki kihangsúlyozta, hogy több fiatal is köszönheti hivatásának felismerését és kibontakoztatását az elmúlt évek folyamán megszervezett, hivatásápolást célzó „Hivatások hétvégéjének”. A papnövendékek szombaton és vasárnap az egyházmegye különböző plébániáin kapcsolódtak be az egyházközség életébe: Margittán, Érmihályfalván, Tasnádszántón, Kárásztelken, a Nagyváradi Caritas Catolicanál, valamint a Vár-Lak Egyházmegyei Ifjúsági Központban. A plébániákon részt vettek hittanórákon, betegeket, időseket látogattak meg, a vasárnapi szentmisén pedig hivatástörénetüket osztották meg a hívekkel. erdon.ro 2016. április 24.Szent László király, az egység építőjeHúsvét V. vasárnapján a Római Katolikus Püspökség zarándoklatra hívta az egyházmegye híveit és papjait, ugyanis a helyi hagyomány szerint ezen a napon az egyházmegye alapítóját, Szent Lászlót ünnepeljük, és e köré szerveződött a Festum Varadinum programsorozat is. Az egyházmegyének, illetve a városnak nagy szüksége van az ilyen alkalmakra, amikor a zarándok közösségek, papok és hívek közösen újra elkötelezik magukat Szent László királypéldájának követésére, a keresztény értékek megvallása, az Istenbe vetett hit megőrzése mellett. Ezen jeles ünnep programja vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődött a szép számban megjelent zarándokok fogadásával és a ráhangolódással, a főpapi szentmisét pedig egy órával később mutatta be Exc. Böcskei László megyés püspök, amelyre az egyházmegye papsága, szerzetessége és hívei mellett a szomszédos egyházmegyékből is érkeztek vendégek. Bevezetőjében a főpásztor hangsúlyozta: örül annak, hogy a szép hagyomány követőiként ismét együtt ünnepelnek, hogy a Szent László iránti tiszteletből erőt merítsenek a mindennapi küzdelmekhez, és az ő közbenjárását kérik ahhoz, hogy Isten áldását adja az egyházra, az egyházmegyére, népünkre és minden nemzetre. Arra is felhívta a figyelmet: egy rendkívüli időben járnak a katolikusok, az Isteni Irgalmasság Szent Évében, amikor a Székesegyházban is megnyitott szent kapun átlépve megerősödhetnek a hitükben. Felidézte, hogy annak idején 1914-ben Széchenyi Miklós püspök rendelte el szentszéki beleegyezéssel azt, hogy húsvét V. vasárnapján az egyházmegye alapítóját ünnepeljük, a ’90-es évek elején pedig tulajdonképpen e köré szerveződött az első Festum Varadinum. Az idők folyamán sokszor és sokféleképpen dicsőítették Szent Lászlót, az idei zarándoklat középpontjában pedig az egység áll. Fontos, hogy ne csak csodáljuk vagy szemléljük ezt, hanem mi is az építői legyünk. Tegyünk hát azért, hogy a szóban kifejezett ragaszkodásunk az összefogással, a keresztény értékek megvédésével és a hitünk felvállalásával, illetve minden jónak a képviseletével eredményhez vezessen, és érvényesüljön a hétköznapokban is – tanácsolta. Három t betű Az evangéliumi részlet Szent Máté könyvéből szólt. Homíliájában Vakon Zsolt ifjúsági lelkész három t betűvel kezdődő szóval jellemezte Szent Lászlót. Azt emelte ki róla: bár nagy király volt, mégis mindvégig megmaradt Isten tanítványának, mert belátta azt, hogy nélküle kicsik és kevesek vagyunk, s mindig van mit tanuljunk tőle. Emellett templomépítő volt, kövekből épített templomot, melynek alapjai ma is láthatóak, s azt akarta, hogy mi is megépítsük a lelkek kis kápolnáit, Isten törvényeit követve. Ugyanakkor tanúságtevő is maradt élete alkonyáig. Az elmondottakat a tisztelendő az ambó elé helyezett letakart építménynek a leleplezésével szemléltette, mely az egymás felé vezető hídra is emlékeztetett, illetve egy kemencéhez is hasonlította, azt sugallva: milyen jó egymásra találni, és a szerető családi fészek meleget sugárzó kemencéje mellett olyan otthonra találni, ahol odafigyelnek ránk. A szentmise után Szent László ereklyéjével végzett hagyományos körmeneten az ünneplők nyilvánosan is megvallották hitüket, előtte azonban még Böcskei László bejelentette, hogy szombaton meglátogatta, illetve beszélt Exc. Tempfli József ny. püspökkel, aki örült annak, hogy az egyházmegye ismét ünnepre készül. Idén különben újdonságnak számított, hogy a hermát népviseletbe öltözött kárásztelki fiatalok vitték. A zarándoklat alkalmával szervezett pénzbeli gyűjtést pedig Ferenc pápa kérésére a kárpátaljai híveknek fogják eljuttatni. Ciucur Losonczi Antonius maszol.ro 2016. május 18.Hol van az életünk töréspontjaBöjte Csaba szerzetes celebrálta azt a szerda délelőtti misét, mely a Szent Erzsébet Otthon fennállásának második évfordulóját jelezte. Névadó szentjük ereklyéjét is elhozta az otthon lakóinak. Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéjét Böjte Csaba ferences-rendi szerzetes viszi körbe Erdélyben, az irgalmasságot, a szeretetet, a jóságot hirdetve. „Árpád-házi Szent Erzsébet életében is sokat segített az embereken, s hiszem, hogy most, nyolcszáz évvel halála után méginkább vágyik arra, hogy segítségünkre legyen” – mondta Böjte Csaba, a dévai Szent Ferenc alapítvány vezetője, majd röviden szólt a szent életéről, arról, hogy sosem zúgolódott sorsa ellen, hanem megmutatta, hogy milyen szépen élni és szeretni. Töréspont Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy életünk töréspontja az, hogy fiatalok vagyunk-e, vagy idősek, egészségesek, vagy betegek, sikeresek, népszerűek, vagy ismeretlenek – de Szent Erzsébettől megtanulhatjuk, hogy egyedül az számít igazán: szeretünk-e vagy sem. „A mi urunk Jézus Krisztus nem azt a parancsot adta, hogy legyünk sikeresek és egészségesek, hanem hogy szeressük egymást, ezt pedig bárhol, bármikor gyakorolhatjuk” – mondta a szerzetes. Szent Erzsébet rajongva szerette férjét, gyermekeit és azt akarta, hogy minden ember boldog legyen – s ez most, a XXI. században is példaértékű. Nem létezik olyan helyzet, hogy ne tudjunk szeretni, mindig eldönthetjük, hgoy rámordulunk, vagy rámosolygunk a mellettünk lévőkre – s ez képezi valójában az életünk nagy tengelyét. Elmosta az idő Sárospatakon immár semmi nem őrzi Szent Erzsébet emlékét, a történelem teljesen elmosta azt a Sárospatakot, ahol Szent Erzsébet született, semmi nem maradt ránk, „csak ez az ereklye, Szent Erzsébet maga”, azaz egyedül a szeretet, amelyet képviselt. Tanuljunk tőle, s az irgalmasság évében merjünk egymással és önmagunkkal is irgalmasak lenni. „Bár lett volna rá oka, ő nem panaszkodott, nem siralmai, hanem rózsái vannak, áldása van, és forró szeretete a Megváltó és embertársai iránt.” Később Böjte Csaba egy 98 éves atyáról szólt, aki, miután elmondta a Te Deum himnuszt, ismét felfedezte magában a bizalmat Isten egyszülött Fia iránt. „Ha a Megváltó, ránk, bűnös papokra tudja bízni magát, nekünk is mernünk kellene letennünk életünket az Ő kezébe” – jegyezte meg a ferences-rendi szerzetes. Zene A mise, melyet Kor Balázs atya, az otthon lelki vezetője, Egeli József atya, a Caritas aligazgatója, Vakon Zsolt püspökségi titkár, s Németh László, a Szent Márton otthon lelki vezetője koncelebrált, áldozással folytatódott, majd a hívek az ereklye elé járultak. A mise alatt és azt követően Perei Benita és Gulyás Mónika énekelt dicsőítő dalokat, s a budapesti Kegye János pánsípművész Szivacs Balog Jenő kíséretével lépett fel. Mint megtudtuk, utóbbiak az erdélyi körút során végig a biztosítják a zenei kíséretet. Neumann Andrea erdon.ro lapozás: 1-10
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
